Miért robbannak fel a csillárban lévő izzók, ha bekapcsolják?
Bizonyára mindenki találkozott már legalább egyszer olyan helyzettel, amikor a villanyt felkapcsolva valamiért felrobbannak a csillárban/lámpában/valamilyen más világítóeszközben lévő izzók. Elég bosszantó jelenség, főleg, ha nincs kéznél tartalék izzó és már zárva vannak az üzletek. Nézzünk meg néhányat a probléma leggyakoribb okai közül.
A cikk tartalma
Gyártási hibák és egyéb hibák
Talán egy villanykörte már a gyártás során megsérült vagy működés közben mechanikai igénybevételnek volt kitéve. Szállítás közben is megsérülhetett. Ezek a leggyakoribb okai az élettartam csökkenésének és a bekapcsoláskor bekövetkező robbanásoknak.
A feszültség túl magas
Ez a probléma elsősorban az új épületeknél jelentkezik. Ennek oka a hálózat magas feszültsége, amelyet a hagyományos izzólámpák nem tudnak ellenállni. Különálló, új alállomások általában új épületekhez kapcsolódnak, ill áramfogyasztók lényegesen kevesebb, mint a régebbi házakban.
Annak ellenőrzéséhez, hogy a hálózati feszültség valóban túl magas-e, meg kell tennie ellenőrizze voltmérővel. Ha ez az oka, akkor az egyik lehetséges megoldás, de korántsem csodaszer, az ún.házvezetők", amely 240 voltos feszültségnek is ellenáll.
Általában jó értelemben van értelme ilyen feszültséggel a hálózatban feszültségstabilizátor vásárlása és felszerelése, ami persze valamivel többe fog kerülni, mint az izzók egyszerű cseréje. De ez a manőver segít megvédeni a meglévőt Háztartási gépek, elvégre az is előfordulhat, hogy ha nem felrobban, de elbukhat. Talán a megtakarítás végül is jelentős lesz.
Rezgés és vibráció
Ez az ok akkor fordul elő, ha izzólámpák. A helyzet az, hogy rendkívül érzékenyek a mechanikai igénybevételre és a vibrációra. Ilyen becsapódástól eléggé kiéghetnek, sőt felrobbanhatnak. Ezért ajánlatos olyan modernebb és fejlettebb opciókra váltani, amelyek mentesek ezektől a hibáktól.
A hőmérséklet és a páratartalom változásai
A legritkább ok, de az is előfordul. Komoly hőmérséklet-különbség esetén az ok abban rejlik túlnyomás, amely megjelenik a lombik belsejében, ami a villanykörte felrobbanását eredményezi. Ha a kazettában lévő érintkezők nedvesek lesznek, akkor az áramkörben nő az áram, egészen rövidzárlatig. Ha modernebb lámpákra vált, amelyek ellenállnak mind a hőmérséklet-változásoknak, mind a túl magas feszültségnek a hálózatban, az első probléma valahogy megkerülhető. De ha a probléma az, hogy az érintkezők nedvesek, ez sokkal rosszabb, és nem fogja tudni megúszni egy egyszerű cserét.
Ma a legígéretesebbek a LED-lámpák. Egyrészt strapabíróbbak, mint az izzólámpák, másrészt tápellátás szempontjából sokszor gazdaságosabbak. Természetesen drágábbak, de hosszú távon teljesen megtérülnek. Ezenkívül az eladók általában legalább egy év garanciát adnak rájuk.
„... Általánosságban elmondható, hogy békés úton, ekkora feszültség mellett a hálózatban van értelme feszültségstabilizátort vásárolni és beszerelni, ami természetesen kicsit többe fog kerülni, mint az izzók egyszerű cseréje. De ez a manőver segít megvédeni a házban lévő háztartási készülékeket, mert azok is, ha nem felrobbanhatnak, akkor meghibásodhatnak. Talán a megtakarítás végül jelentős lesz.” - zsákutca út. Ezt követően rossz kolbász vásárlásakor érdemes kolbászboltot venni! Vannak GOST-ok az Ön számára szállított villamos energia minőségére, ezért menjen a hálózati szervezethez, és követelje meg, hogy minden térjen vissza a normál kerékvágásba.
És mi köze ehhez az alállomási fogyasztók számának és a feszültségnek?=) Még mindig értem az összefüggést a szám és az alacsony feszültség között, elégtelen teljesítmény mellett.
Elárulok egy titkot =) Minden transzformátornak van feszültségszabályozója. Azokban a városokban, ahol a terhelés a nap folyamán változik, ez általában egy terhelés alatti fokozatkapcsoló eszköz, azaz „Feszültség alatti szabályozás” - a kapcsolás automatikusan megtörténik, és működő berendezések és energiafogyasztás esetén az üzemi határokon belül, megengedett rövidzárlattal. -időtartamú túlterhelés, a feszültséget a megengedett tartományban tartják, nem számít, hogy egy és ezer izzó ég.
Az izzók a hálózat állapotának megváltozásakor fellépő kapcsolási túlfeszültségek miatt égnek ki, ebben az esetben a kapcsoló-körte áramkörét feszültséggel látják el, a túlfeszültség elérheti az ezer vagy több voltot is. Az izzólámpában vákuum van, nem túlnyomás, hanem a nyomáskülönbség éles változása az izzólámpa üvegburájának károsodásához vezet - robbanáshoz.
Minden hülyeség a páratartalommal és a hőmérséklettel kapcsolatban. Az izzólámpák leggyakrabban a bekapcsolás pillanatában halnak meg a hideg izzószál bekapcsolási árama miatt, amely többszöröse a névleges áramerősségnek.