Mennyit fogyaszt egy elektromos fűtőbojler havonta?

Az elektromos kazán olcsó, könnyen karbantartható és könnyen telepíthető. Ha nem lenne az energiaforrás magas költsége, könnyen az egyik legjobb fűtőberendezésnek lehetne tekinteni. De sokat „eszik”, ezért fontos az energiafogyasztási számítások elvégzése a meglévő kazán optimális működési módjának kiválasztásához. Vagy megfelelő teljesítmény abban az esetben, ha az egységet meg kell vásárolni.

Mennyi energiát fogyaszt egy villanybojler havonta?

A számítás legegyszerűbb módja a teljesítmény alapján. Akkor alkalmazható, ha a fűtési rendszer már telepítve van, és a tulajdonosnak csak hozzávetőleges adatokra van szüksége. Például a kéttarifás fogyasztásmérőre való átállás megvalósíthatóságának felmérésére.

Ilyen durva matematikával a kazán névleges teljesítményének felét veszik, és megszorozzák a napi órák számával. Ha egy hónapra van szüksége számításra, akkor a kapott eredményt a napok számával is megszorozzuk. Tehát egy 10 kW-os egység napi 5*24=120 kilowattórát fogyaszt. Egy hónap alatt kb 120*30=3600 kW termelődik.

A teljesítménynek csak a felét veszik figyelembe, mivel a kazán legtöbbször a beállított hűtőfolyadék hőmérséklet fenntartásán dolgozik. Egyszerűen fogalmazva: bekapcsol és felmelegíti a vizet, majd kikapcsol és megvárja, míg kihűl. Megfelelően telepített fűtési rendszer esetén a készenléti üzemmód az üzemmóddal megegyezőnek tekinthető.

Hogyan számoljunk pontosabban

Abban az esetben, ha tudnia kell a ház fűtésére fordított Q energia mennyiségét a szükséges kazánteljesítmény meghatározásához, ismernie kell a következő paramétereket:

• fűtött helyiségek térfogata, V;
• hőmérséklet delta Dt;
• szigetelési együttható k.

A térfogatot úgy kapjuk meg, hogy a helyiségek területeinek összegét megszorozzuk a magassággal. A delta a lakáson belüli kívánt hőmérséklet és az év öt leghidegebb napjának átlaga közötti különbség.

Szigetelési együttható (közelítő általánosított értékek):

• szigetelt homlokzatú és háromrétegű üvegezésű háznál ez körülbelül 1;
• nem szigetelt falak és dupla ablakok - 2;
• vékony falak és egyetlen ablak - 3;
• A végső képlet így néz ki: Q = V*Dt*k/860.

Például:

1. Minden helyiség összterülete 100 m2, belmagasság 2,5 m V= 100 * 2,5 = 250 C.
2. A szobahőmérsékletet 20 C-on célszerű tartani, a téli minimum kint -25 C. Dt = 20 - (-25) = 20 + 25 = 55 C.
3. A falak nem szigeteltek, az ablakok dupla üvegezésűek. Ennek megfelelően k = 2.
4. A kapott értékeket behelyettesítjük a képletbe. Q = 250 * 55 * 2/ 860 = 27500/860 = 31,9 kW.

Egy hipotetikus oligarchának 32 kW-os kazánra lenne szüksége a lakóterületének fűtéséhez. Az átlagos óránkénti energiafogyasztás 16 kW lesz.

Ugyanezzel a képlettel számolható ki egy kétkörös, kifejezetten fűtési célú melegvíz-ellátású kazán által ténylegesen elköltött energia.

Mi befolyásolja a fogyasztást?

A számítási eredmények riasztóak, de a valóságban nem minden olyan ijesztő. A második példa a maximális óránkénti energiafogyasztás számításait mutatja be a leghidegebb téli éjszakákon. De általában sokkal melegebb van kint, és ennek megfelelően a hőmérsékleti delta sokkal kisebb.

Célszerű a számításokat a havi átlag alapján végezni, amely az archivált meteorológiai jelentésekből érhető el. A delta meghatározásakor ez a szám helyettesíti a minimális értékeket.

Így megtudhatja az átlagos maximális óránkénti energiafogyasztást egy adott hónapban Qmax. A havi átlag kiszámításához hasznos a képlet: Q = Qmax/2*24*x, ahol Q a havonta elfogyasztott energia, x pedig a naptári napok száma. Használatának példája a cikk első részében található.