Milyen vízszintet kell tartani a kazánban?

Az ipari és feldolgozóipari vállalkozásoknál különféle nyomás alatt működő hőegységeket használnak a hőellátásra: vízmelegítő és gőzkazánok, gáz- és gőzvezetékek, kompresszoregységek.

Mi a minimális vízszint a kazánban?

A gőzkazánok univerzális hűtőfolyadékok víz- és gőz hőellátó rendszerekhez. Nemcsak a hagyományos ipari kazánházakban találnak alkalmazást, hanem vegyes vállalkozásokban is, ahol gőz- és melegvízellátásra van szükség.

A vízmelegítő kazánok az egyik legegyszerűbb megoldás a hő melegvíz formájában történő leadására. A fő különbség az ilyen kazánok és a gőzkazánok között az, hogy a csövek belsejében nem képződnek gőzcseppek. A gőzkazánokban az ilyen gőzképződés hozzájárul a folyadék szikesedéséhez és a fém túlmelegedéséhez.

A kazánok működése során a következő zavarok lehetségesek: vízveszteség, a maximális norma feletti szint emelkedése, víz bejutása a fűtőelemekbe, hirtelen hőmérséklet-változások, víz felforrása és kibocsátása a túlhevítőbe. E jogsértések következtében vízkalapács lép fel, és ennek következtében vészhelyzet alakul ki a hőellátó rendszerben.

A kazán átlagos szintjét a gyártó határozza meg, és az indítási tesztek alapján állítja be. A kazánegység vízszintjének minőségi szabályozása biztosítja annak stabil működését. Ezért szigorú követelményeket támasztanak az ellenőrzés pontosságára vonatkozóan.

Az energiarendszer szabályozását jellemzően a kazánok gőztermelése határozza meg, amelyet speciális szabályozók végeznek. A szabályozók úgy vannak kialakítva, hogy befolyásolják a tápszelep nyitási fokát. Egyimpulzusúak, kettős impulzusúak és háromimpulzusúak. A gőz- és tápvízáramtól függően a szabályozók szabályozzák az áramellátó rendszer változásait. A szabályozóra helyezett kémlelőablak jelzőeszközként szolgálhat.

A kazándob szintje a gőzáramlás és a tápvíz áramlás közötti egyensúlyt jelzi. Az átlagtól való eltérések észlelése a táplálkozási rendszer egyensúlyhiányát jelzi. Eltérés a kazándobban lévő gőznyomás változása miatt is lehetséges.

Az átlagos szintet a gőzkibocsátás változásai mellett is stabilnak kell tartani.

A dob legmagasabb fűtött pontjától és az alsó csövek csatlakozásától számított 150 mm-es szinteltérés az átlagos értéktől elfogadható minimális szintnek tekinthető.

Referencia! Ha a vízszint a kémlelőablak látható része alá esik, a változást "esésnek" nevezik. Emelkedéskor az „újraivás” szint lép fel. A határértékek közötti távolság 400 mm lehet.

Ha a víz a minimum alatt van

Ha a szint a megengedett határ alá csökken, a keringés megszüntethető. A keringési rendszer leállása miatt a hőmérséklet éles ugrása következik be. Egy ilyen meghibásodás a teljes villamosenergia-rendszer megzavarásához vezethet. A gőzfejlesztő csöveket szabaddá teszik, majd lehűtik, a csatlakozási pontok szilárdsága sérül, ami ezt követően a teljes rendszer kiégéséhez vezet.

A vízveszteség fő okai:

• az automatikus tápegység sérülése vagy leállása;
• a vízjelzők károsodása;
• vízhiány a légtelenítőben;
• jogsértések a személyzet munkájában;
• a lefolyóelemek hibás működése.

Ha a szint a minimum alá csökken, az üzemeltetőnek a „Gőz- és melegvíz-kazánok tervezésére és biztonságos üzemeltetésére vonatkozó szabályok” szerint kell végrehajtania a kazánegység vészleállítását. Ez az üzemanyag és a kísérő alkatrészek átvitelének leállításával történik. Folyékony kisülés lehetséges, ha a hőmérsékletet legfeljebb 70 Celsius-fokra hűtik le.

A kazán vízszintjének fenntartásának fontossága

A dobban lévő folyadékszint fenntartásának szükségessége lehetővé teszi a kazán állandó áramellátását. A felső határszint emelkedése hőmérséklet-ingadozást okoz a készülék belsejében, és forráshoz vezet. Intenzív gőzképződéssel éles sók szabadulnak fel, ami a túlhevítő, a turbina futóműjének megcsúszásához, és ennek eredményeként hatékonyságának és teljesítményének csökkenéséhez vezet.

Forralás is lehetséges az alacsony minőségű folyadék, a nagy mennyiségű szennyeződés és a kőolajtermékek miatt. Ebben az esetben fokozott vízkőképződés és ezt követően a csövek túlmelegedése következik be. A forrás okának kiküszöbölése érdekében csökkenteni kell a gőztermelést, az üzemanyag-fogyasztást, el kell zárni a fő elzáró szelepet, és folyamatos vagy időszakos öblítést kell végezni. A fújás lehetővé teszi az iszapgá alakult vízkő eltávolítását.

Referencia! Az Állami Felügyeleti Szolgálat szabályai szerint egy hibás elemmel is tilos kazánt üzemeltetni. Hibás szelep a szabályozóban, nyomásmérő, fémkorrózió a nagy igénybevételnek kitett elemekben, tartalék tápszivattyú hiánya, hibás szűrők - mindez kazánrobbanáshoz vagy a kazánházban tűz keletkezéséhez vezethet.

A kazán energiaellátó rendszerének hibáinak fenti okai integrált megközelítést alkalmaznak. A kazán minőségi működéséhez figyelni kell a kazánberendezések gyártóira, figyelemmel kell kísérni a folyadékparamétereket, elkerülni a mérési hibákat, és időben meg kell tenni a problémákat.