Mekkora legyen a nyomás a fűtőkazánban?
A vízmelegítő rendszerek a vezetékeken belüli nyomással vagy anélkül működnek. Ez a fűtési komplexum egészének és egyes elemeinek tervezési jellemzőinek köszönhető. A nyomás lehetővé teszi a berendezés használatának hatékonyságának növelését, és zárt körnek nevezett vezetékek szerelését teszi szükségessé, szakképzett szakemberek által. A nyitott fűtési rendszerek (gravitációs) működtetése fokozatosan a múlté, de egyszerűsége miatt a mindennapi életben is alkalmazzák.
A cikk tartalma
Milyen nyomás tekinthető normálisnak a kazánban?
Ennek a mutatónak az értéke egy fűtési rendszerben a vezetékek céljától és a felhasznált hőforrásoktól függ. Például egy sokemeletes épületnél a 7–11 atmoszféra (atm) nyomás tekinthető normálisnak, egy kétszintes magánház önálló fővezetékénél pedig a kazán hőcserélőjének kialakításától függően egy érték. 3 atm-ig megengedett.
Az érték a berendezéstől és annak a tekercsnek az erősségétől függ, amelyben a hűtőfolyadékot felmelegítik. A modern háztartási gázkészülékek tartós hőcserélőkkel vannak felszerelve, amelyek 3 atmoszférát képesek ellenállni. A szilárd tüzelésű berendezések gyártói azt javasolják, hogy ne haladja meg a 2 atm-t.
A megadott értékek azt a maximális értéket jelzik, amelyre a kazánt tervezték. Ebben az üzemmódban egyáltalán nem szükséges működtetni. Ezenkívül melegítéskor a nyomás megnő. Egy átlagos érték elegendő lesz, amely biztosítja az egység és a radiátorok szükséges teljesítményét.
Az üzemi érték meghatározásához vegye figyelembe a használt kazán és a telepített fűtőberendezések gyártóinak ajánlásait. Mindegyik 0,5-1,5 atm mutatókra esik le. Az autonóm rendszer nyomásértéke, amely ezeken a határokon belül van, normálisnak tekinthető!
FIGYELEM! A modern rendszerek egyes felhasználói azt állítják, hogy minél nagyobb a nyomás, annál nagyobb a hőtechnikai berendezések hatékonysága. A kutatások azt mutatják, hogy az 1 és 2 atm-es működés közötti különbségek jelentéktelenek, ha autonóm rendszerekről van szó. Ugyanakkor a vezeték összekötő elemeinek kopása egy nagyságrenddel megnő!
A fűtési üzemmódban történő működés során fellépő nyomásingadozások kisebb érték mellett kevésbé befolyásolják az alkatrészeket és az eszközöket. A 2 vagy több atmoszféra melletti működés további terhelést igényel, valamint a zárt tágulási tartály és a biztonsági szelep időszakos működtetését.
A normától való eltérés okai
A fűtési igény az év teljes hideg időszakában jelentkezik, ami 6 hónap folyamatos hőellátást jelent (középső szélességi fokokon). Ilyen időtartam alatt a rendszernek megszakítás nélkül kell termelnie a szükséges hőteljesítményt, és a vezetékben állandó értékű nyomásnak kell lennie. A gyakorlatban ez nem mindig történik így. A külső és egyéb tényezők hatása fennakadásokat okoz a fűtőberendezések működésében. Tekintsük az autonóm rendszerek paramétereit befolyásoló okokat.
Miért csökkennek a nyomásértékek?
Az üzemi paraméter csökkenésének első és fő oka a hűtőfolyadék szivárgása a fűtőberendezésekkel ellátott csővezetékek találkozásánál. Ennek a hiányosságnak az ideiglenes megszüntetésére használjon nyomásfokozó szelepet. Ha nem, töltse fel a vezetéket hűtőfolyadékkal, amikor a nyomás csökken, a vízellátó hálózatból vagy kútból. Az ilyen intézkedések átmenetileg normalizálják a nyomáserőt.
A hiányosság teljes megszüntetéséhez a következőket kell tennie:
- szivárgás észlelése;
- kapcsolja ki a hőforrást;
- engedje le a hűtőfolyadékot a fő részben, miután előzőleg leállította a víz áramlását;
- javítsa meg a szükséges egységet;
- szivattyúzzon vizet, kapcsolja be a kazánt.
FONTOS! Ha a hűtőfolyadék leeresztése külön területen nem lehetséges, az autonóm rendszerekben a vezetéket ürítik, majd a hiba elhárítása után újratöltik!
A szivárgás észlelése akkor lehetséges, ha nedves folt vagy cseppek vannak a csőcsatlakozásokon. Azokban az esetekben, amikor nem látható szivárgás, először növelje a nyomást 3 atmoszférára, és kapcsolja be a keringtető szivattyút. Ha ez nem segít, engedje le a vizet és pumpálja be a levegőt. A légszivárgás helyét hanggal határozzák meg, és szappanos vízzel igazolják, amely jelzi a hiba pontos helyét.
A nyomáscsökkenés oka lehet a fűtőberendezések kopása, vízkő megjelenése a hőcserélőben és a rendszercsövekben. A működési paraméterek csökkenésének másik kevéssé ismert oka a hőmérséklet csökkenése. Amikor egy fűtetlen ház lehűl a hideg évszakban, és a hűtőfolyadék ennek megfelelően lehűl, a paraméter értéke legalább 0,5 atm-rel csökken.Ilyen helyzetben tartsa az érték alsó határát 0,9-1,0 atm között, és akadályozza meg a hűtőfolyadék befagyását időszakos fűtési üzemmódban.
Miért emelkedik hirtelen a vérnyomás?
A fővezeték automatikus feltöltését biztosító automatizálási rendszer meghibásodása gyakran az oka a paraméterek gyors változásának. Ezenkívül a hűtőfolyadék csöveken keresztüli keringésének lelassulása túlmelegedéshez, és ennek megfelelően a nyomás növekedéséhez vezet. Ennek oka lehet a légzárak, valamint a szűrőben vagy más rendszerelemekben lévő szennyeződések.
A szabályozott paraméter növekedésének okainak azonosítása érdekében az összes felmerülő tényezőt összehasonlítják, majd következtetéseket vonnak le. A hirtelen nyomásnövekedés kiküszöbölésének egyszerű módja a felesleges hűtőfolyadék légtelenítése, a szivattyú erőteljes bekapcsolása, majd a víz felszivattyúzása, ha szükséges, a beállított értékig. Az eljárás megismétlése kisebb amplitúdójú ugrásokkal és a szabályozott paraméter fokozatos szintezésével a légzár megszűnését jelzi.
Az ok kiküszöbölésének képtelensége ezzel a módszerrel „áthatolhatatlan” szennyeződés jelenlétét jelzi, amely megzavarja a kazán normál működését. Ennek az oknak a kiküszöbölésére először tisztítsa meg a szűrőt, és ha ez sem segít, tisztítsa meg a hőcserélőt. A tisztítási módszereket mechanikus és hidraulikus módon egyaránt alkalmazzák. Fontos, hogy ne sértse meg a belső üreget és a csatlakozó csöveket.
REFERENCIA! Szilárd tüzelésű kazánok üzemeltetésekor, különösen gyújtáskor, a nyomáslökés 1-1,2 atm-el változtathatja az értéket! Fontos összehasonlítani a szabályozott paraméter változását a hőmérséklet növekedésével. Az összehasonlított értékek közvetlen függése azt jelzi, hogy le kell lassítani az egység gyújtását.
Nyomásugrások figyelése és kiküszöbölése a fűtési rendszerben
Annak érdekében, hogy objektív információkat szerezzen a teljes csővezeték működéséről, számos nyomásmérővel van felszerelve. A hőmérők száma mindig nem elegendő az egyes szakaszok teljesítményének objektív értékeléséhez. A különböző üzemmódokban lévő mérőműszerek adatainak összehasonlításával a felhasználó önállóan azonosíthatja az instabil hőátadás és az esetleges meghibásodás helyét.
A teljes fűtési rendszer megbízható működése a következők beépítésével érhető el:
- membrán tágulási tartály, amely, ha a nyomás 2 atm fölé emelkedik, kompenzálja annak további növekedését;
- egy automatikus légtelenítőből, egy nyomásmérőből és egy bizonyos értékre beállított szelepből álló biztonsági csoport, amely után kinyílik és kiengedi a túlnyomást.
A tágulási tartályt a „visszatérő”-re szerelik fel, a légtelenítőt pedig a többi eszközzel az „ellátó” vezeték felső pontjára. Ezen tulajdonságok jelenléte kiküszöböli a csővezeték megszakadásának és a kazán hőcserélőjének károsodásának lehetőségét.
FIGYELEM! Robbanásbiztos szelep beépítésekor a teljesítményét mesterségesen magas nyomás létrehozásával ellenőrzik!
Miután megismerkedett a rendszer üzemi nyomásparamétereivel, minden autonóm fűtési felhasználó önállóan diagnosztizálhatja a meghibásodás okát, és kívánt esetben megszüntetheti azt.
Nos, TE a szerző miért ír így a légi tesztről?Ha a hidrotesztelés során nem észlelnek sérülést, akkor az a javaslat, hogy halljuk a levegő sziszegését és mossuk újra, nem bírja ki a kritikát?! A víz a levegővel ellentétben gyakorlatilag nem összenyomható, és a GI-t mindenhol vízzel végzik, kivételes esetekben, amikor nem lehet vízzel GI-t csinálni (utca, fagyos víz. Ha a víz megfagy, levegőt használnak). Nos, a mosás a gázszolgáltatás része.