Az elektromos konvektor működési elve

Az elektromos konvektor egy fűtő háztartási elektromos készülék, amely konvekcióval növeli a helyiség levegőjének hőmérsékletét. Nélkülözhetetlen eszköz egy fűtetlen időszakban bekövetkező rövid távú hőmérséklet-esés esetén a lakótér kellemes mikroklímájának fenntartásához.

Mi az a konvektor

A konvektor a háztartási helyiségek és irodák egyik legnépszerűbb fűtőberendezése. Ez a cikk segít megválaszolni azt a kérdést, hogy mi teszi ezt azzá.

A konvektor működési elve

A preambulumban foglaltak szerint a készülék működése a légáramlás konvekciós vagy természetes keringésének elvén alapul. A készülék a konvektorba alulról belépő hideg levegőt fűtőelem segítségével melegíti fel. Ezt követően a felmelegített áramlások a test felső részén kialakított réseken keresztül hagyják el a készüléket. A meleg levegő különböző irányokba terjed, és ahogy lehűl, fokozatosan lesüllyed, ahol ismét a befogási zónába kerül. Ez biztosítja a természetes keringést, ami gyorsan növeli a helyiség hőmérsékletét.

Konvektoros készülék

A készülék meglehetősen egyszerű kialakítású.A ház alján nyílások vannak a hideg levegő beáramlására. A tetején nyílások vannak a forró áramlás elosztására. Belül vannak:

• fűtőelem (nyitott vagy zárt típusú);
• hőmérséklet szenzor;
• Vezérlőblokk.

Ez utóbbi be-/kikapcsolja a készüléket, beállítja az üzemi hőmérsékletet, és túlmelegedés miatt ki is kapcsol. A hőmérséklet-érzékelő egy vezérlőáramkörhöz van csatlakoztatva, amely a beállított hőmérsékleti szint meghatározásakor jelet küld a fűtőelem kikapcsolására. Miután a helyiség lehűlt, a konvektor újra bekapcsol.

Háromféle fűtőelem létezik: fűtőelem, tűs és monolitikus.

A szabályozás történhet mechanikus termosztáttal, vagy megvalósítható elektronikus áramkörben.

REFERENCIA! A konvektorok padlós és függesztett változatban is kaphatók. A padlón álló modellek potenciális veszélyt jelentenek – ha felborulnak, tűzveszély áll fenn. Ezért szinte minden ilyen eszköz fel van szerelve borulásérzékelővel és vészleállító rendszerrel.

A konvektor előnyei és hátrányai

A készüléknek számos előnye van:

• könnyű telepítés és kezelés;
• hosszú élettartam speciális karbantartás nélkül;
• alacsony költségű;
• az önálló munkavégzés képessége állandó emberi jelenlét és ellenőrzés nélkül;
• nagy hatékonyság (akár 90-95%);
• nincs zaj működés közben;
• nem igényes az elektromos hálózat minőségére - képes hibamentes működésre 150 és 240 V közötti feszültségen;
• nem szárítja ki a környező levegőt;
• tűri az érintkezést és a fröccsenést, és nedves körülmények között is használható;
• a test nem melegszik fel magas hőmérsékletre, aminek következtében az égési sérülés lehetősége kizárt;
• magas karbantarthatóság;
• a szobahőmérséklet rugalmas beállításának lehetősége;
• magas szintű biztonság.

Sajnos az eszköz nem mentes néhány hátránytól, többek között:

• jelentős energiafogyasztás;
• kellemetlen szag forrása lehet, ha por kerül egy nyitott fűtőelemre;
• korlátozott hatókör - csak kis helyiségekben (legfeljebb 30 négyzetméter), alacsony mennyezettel hatékony.

Konvektor teljesítmény számítás

Egy ilyen eszköz kiválasztásakor a fő teljesítményjellemző a teljesítmény. Ezt annak a helyiségnek a mérete és konfigurációja alapján határozzák meg, amelyben a fűtőberendezést fel kell szerelni. A szükséges teljesítmény meghatározására többféle megközelítés létezik.

A szoba területe alapján

Általánosan elfogadott, hogy egy ajtóval, egy ablakkal és 2,5 m áramlási magasságú helyiséghez 1 kW/10 m szükséges.² terület. Ez a megközelítés hozzávetőleges, és korrekciós tényezőkkel (k) módosítható. Például, ha a helyiség az épület sarkában található, azaz mindkét oldalról külső falak veszik körül, akkor a teljesítmény kiszámításakor a k = 1,1 korrekciót alkalmazzuk.

Ha a helyiség jó hőszigeteléssel rendelkezik, akkor 0,8 vagy 0,9 csökkentési tényezőt használhat.

1. példa: Ki kell számítani egy konvektor teljesítményét egy 25 m-es helyiségbe történő felszereléshez², alacsony belmagasságú (kb. 2,5 m), kettős hőszigetelésű falazatú épület sarkában található. A szobában egy ablak és egy ajtó van.

Ezután a P teljesítményt a következő képlettel kell kiszámítani: P = 1 kW * (25 m²/10 m²) * 1,1 * 0,8 = 2,2 kW.

A szoba térfogata szerint

Ez a megközelítés lehetővé teszi az eszköz teljesítményének pontosabb meghatározását, mivel figyelembe veszi a fűtött tér magasságát. Az ötlet az, hogy minden légköbméter felfűtéséhez 40 W készülékteljesítményre van szükség. A végső érték meghatározásához ugyanazokat az együtthatókat alkalmazzuk, mint az előző esetben. Akkor is érdemes tisztázni a teljesítményértéket, ha a helyiségben 1-nél több ablak van - minden további 10%-kal növeli a készülék teljesítményét.

2. példa Ki kell választani a teljesítményt egy jól szigetelt falakkal rendelkező épület középső részében található nappalihoz. A nappali 2 ablakos, a szoba magassága 2,7 m, hossza 7 m, szélessége 4 m.

Számítsuk ki a teljesítményt:

P = 2*2,7*7*0,8*40 = 1209,6 W = 1,21 kW.

Kiegészítő fűtési forrásként

Ha a házban központi fűtés van, amelynek teljesítménye nem elegendő a kényelmes hőmérséklet fenntartásához, további hőforrásként konvektor használható.

Ebben az esetben négyzetméterenként 40±10 W, vagy köbméterenként 15-20 W teljesítmény szükséges.