Gázkonvektor palackos gázfogyasztással

A lakótér fűtésének kérdését manapság számos különféle, egyedi kialakítású és működési elvű készülék oldja meg. Tehát a vidéki házak és vidéki házak fűtésénél a gázfogyasztás szempontjából a palackozott gázkonvektor a legalkalmasabb.

A palackos gázzal működő konvektor működésének jellemzői

A palackos gázt használó gázkonvektor működése a konvekció jelenségén alapul - azon a folyamaton, amely a belső hőt folyadék- vagy gázáramokkal továbbítja a környezetbe.

Miből áll a készülék?

Az egység működési elvének megértéséhez tudnia kell, hogy milyen tervezési alkatrészeket tartalmaz:

1. Gázégő. A betáplált gázt elégeti, és a keletkező hőt átadja a hőcserélőnek;
2. Hőcserélő. Légtömegek lépnek be ide, és tovább melegednek;
3. Irányító modul. Itt szabályozzák a hőmérsékletet és szabályozzák a gázellátás mennyiségét;
4. Kémény vagy koaxiális cső. Innen az égéstermékek a külső környezetbe kerülnek.
5. Keret.

Működési elv és sajátosságok

A konvektorban lévő levegő felmelegedése a légtömegek hőcserélőn belüli mozgása miatt következik be, kényszer vagy természetes konvekció hatására.A fűtőberendezés működése általában a következőképpen írható le:

1. A gáz vezetéken vagy egy csatlakoztatott hengeren keresztül jut be az égőbe, elégeti és felmelegíti a hőcserélőt;
2. A hőcserélőbe alulról belépő hideg levegő felmelegszik és egy speciális ablakon vagy ventilátoron keresztül szabadul fel;
3. A kipufogócső felfogja az égéstermékeket, és egy kéményen vagy koaxiális csövön keresztül kibocsátja azokat. Innen fordított sorrendben is szállítják az oxigént, ami az égési folyamat fenntartásához szükséges.

Minden gázkonvektor ezekre az elvekre épül.

Figyelem! Különféle műszaki megoldások és új tervezési funkciók fejlesztése célja a munka minőségének javítása és az eszköz alkalmazási körének bővítése.

A fűtőberendezések piaca a gázfűtő készülékek széles választékát kínálja, amelyek bizonyos tekintetben különböznek egymástól. A gázkonvektor kiválasztásakor ügyeljen a következő kritériumokra:

1. Az anyag, amelyből a hőcserélő készül. Az egység egészének élettartama attól függ, hogy milyen anyagból készült a hőcserélő. A fő anyagok acél és öntöttvas. Az acél hőcserélővel ellátott modellek olcsóbbak, mint az öntöttvas társai. Ez az acél alacsony rozsdaállóságának és a gyártási folyamat egyszerűségének köszönhető. Az öntöttvas hőcserélős készülék megfelelő működése 40-50 éves időtartamra garantálja a hosszú távú működést.
2. A felszabaduló hő mennyisége. Konvektort úgy kell választania, hogy átlagosan 10 m-re van² 1 kW hőenergia szükséges. Minél nagyobb a helyiség területe, annál nagyobbnak kell lennie a hatásfok értékének és a termelt hő mennyiségének.
3. Égéskamra típus.Két égéskamra opció van: zárt és nyitott. Ma inkább a zárt típust részesítik előnyben. A zárt és nyitott típus közötti különbség az, hogy az első esetben a kémény helyett koaxiális csövet használnak. Lehetővé teszi az égéstermékek kiszellőztetését és a friss levegő beszívását az égő működéséhez. Ez a műszaki megoldás jelentősen megnöveli a készülék költségét. A szokásos változatban cső helyett rendes kéményt alkalmaznak, amely a szén-dioxidot kifelé vezeti, a friss levegő áramlását pedig a helyiség szellőztetése biztosítja.
4. Az energiahordozó jellemzői. A természetes tüzelőanyag elégetésekor felszabaduló hőmennyiség annak összetételétől és kémiai tulajdonságaitól is függ. A cseppfolyósított propángáz iránt van a legnagyobb kereslet.
5. Telepítési mód. A beépítési mód szerint minden modell felosztható padlóra és falra szerelhetőre. Az első típust a megnövekedett súly jellemzi, mivel meglehetősen terjedelmes hőcserélőt szereltek fel. A falra szerelhető konvektor súlya kisebb, mint a padlóra szerelhető, kevesebb helyet foglal el, és akár 10 kW teljesítményt is fejleszt.
6. Konvekciós típus. További ventilátorok használata a tervezésben növeli a meleg légtömeg eloszlásának sebességét a helyiségben. Itt működik a kényszerkonvekció elve, amikor a ventilátorok mesterségesen mozgatják a levegőt a hőcserélőben. Természetes konvekció esetén a fűtési sebesség alacsony, de a készülék működése gyakorlatilag nem hallható, enyhítve az esetleges irritáló hangok hallását.
7. A készülék működésének vezérlésének automatizálása. Sok modern gázkonvektor elektronikus vezérlőberendezésekkel van felszerelve.Segítségükkel szabályozhatja a levegő hőmérsékletét és beállíthatja a kívánt fűtési módot.

Fontos! Gázkonvektor kiválasztásakor vásárlás előtt feltétlenül ellenőrizze a kémény vagy a koaxiális cső használhatóságát. Az ellenőrzés során nem lehet látható mechanikai sérülést vagy annak jelét észlelni.

Teljesítmény- és gázfogyasztás számítása

A teljesítmény- és gázfogyasztás kiszámítása számos paramétertől és tényezőtől függ, amelyek mind a készülék jellemzőivel, mind a környezeti feltételekkel kapcsolatosak.

Erő

Van egy speciális képlet, amely lehetővé teszi a gázkonvektor átlagos teljesítményének kiszámítását. Így néz ki: P = k*S, ahol:

• P – teljesítmény;
• k – együttható a rendszer típusát és az üzemi feltételeket figyelembe véve. Korrekciós tényezőnek is nevezik;
• S – a szoba területe.

A ballon fűtésének k értékét 0,1-nek vesszük. Ha a helyiségben az egyetlen hőforrás egy gázkonvektor, akkor ez az érték 0,12. A bejárható és ritkán látogatott helyiségekben az együttható 0,15.

Fogyasztás

A gázfogyasztás kiszámításakor a következő paramétereket veszik figyelembe:

• szoba mérete;
• működési mód;
• hőszigetelés.

Így 1 kW kimenő teljesítményre, amikor egy konvektor működik, általában 0,11 m³ földgáz vagy 0,09 kg palackos gáz (esetünkben).

Fontos! Ha elemezzük a számításokat, akkor kiderül, hogy az elektromos konvektorok energiafogyasztása jóval magasabb, mint a speciális vezetékeken keresztül fogyasztó gázkonvektoroké, ami megkülönböztető előnyük.

A palackos gázzal üzemelő konvektorok használatának előnyei azonban elhanyagolhatóak az energiafogyasztás szempontjából.Javasoljuk, hogy ilyen eszközöket használjanak a helyiségek autonóm fűtésére.