Hogyan működik a mikrofon
Az emberiség legfontosabb találmányai közül sok, amelyeket a hang távoli továbbítására hoztak létre, legyen az rádió vagy telefon, nem nélkülözheti a hanghullámokat vevő készüléket. A mikrofon feltalálása annyira szükséges volt, hogy a bolygó különböző részein egyszerre találták fel. És még mindig nem teljesen világos, hogy melyik tudóst nevezhetjük az eszköz alapítójának. Ma már az élet szinte minden területén használnak eszközöket, a komplex űrkutatástól a két háziasszony telefonos beszélgetéséig. Ugyanakkor kevesen gondolkodnak el azon, hogy milyen is ez az egyszerűnek tűnő készülék belülről.
Hogyan működik a mikrofon
A mikrofon célja, hogy a hanghullámokat elektromos impulzusokká alakítsa. Médiahordozóra rögzítik, majd a speciális programoknak köszönhetően ismét hanggá alakítják át, lehetővé téve a rögzítettek meghallgatását. A hangrögzítés lehetővé tételéhez különféle típusú mikrofonokat használnak. Közülük a legegyszerűbb a dobhártya elvén működik. A hang által keltett levegőrezgés hatására a készülék belsejében lévő vékony filmréteg rezeg. Ez a membrán pedig egy állandó mágnes köré tekercselt indukciós tekercset mozgat, azaz állandó mágneses térben helyezkedik el.
Ennek a mozgásnak köszönhetően a tekercsben elektromos impulzusok jelennek meg, amelyek a vezetékeken keresztül eljutnak a hangrögzítő készülékhez.Az impulzus hossza és intenzitása közvetlenül függ a hanghullámok membránra való kitettségének mennyiségétől és idejétől.
Figyelem! Vannak sokkal bonyolultabb típusú ilyen eszközök is, amelyekhez mikroáramköröket és kiegészítő tápegységeket használnak. A fejlettebb technológiákkal elért hangminőség sokszorosa a legegyszerűbb dinamikus mikrofonok képességeinek.
Mikrofon kialakítás
A legelterjedtebb és legszélesebb körben használtak a következők szerint működnek:
- Klasszikus (dinamikus). Messze a legolcsóbb és ugyanakkor a legegyszerűbb kialakítású. Nagyon vékony (több mikronos) szorosan feszített papírmembrán segítségével hangrezgéseket közvetít egy mágneses térben elhelyezett tekercsnek. Tervezésük egyszerűsége miatt az ilyen eszközök a legolcsóbbak. A jelátvitel minősége azonban meglehetősen alacsony.
- Kondenzátor. Ez a hangvevő eszköz fejlettebb kialakítása. Kondenzátoron alapul, amelynek egyik lemeze membrán szerepét tölti be, hanghullámokat fogadva. A lemez rezgése miatt a kondenzátor kapacitása megváltozik, impulzusáramok keletkeznek. Ennek a típusnak a működtetéséhez további áramforrásra van szükség, például akkumulátorra, újratölthető akkumulátorra vagy egy kábelre a hálózathoz való csatlakozáshoz. Ezt a fajta eszközt professzionális stúdiófelvételekhez használják.
- Elektret. Ezek a kondenzátorok egyik típusa, működésükhöz speciális elektret összetételt visznek fel a membránra, amely létrehozza a szükséges feszültséget. Ez a kompozíció több mint 30 évig működhet.A szerkezet pedig lehetővé teszi, hogy nagyon miniatűr legyen, és mindenféle kütyüben – okostelefonokban, táblagépekben, laptopokban, okosórákban – használható legyen.
Milyen típusú mikrofonok léteznek?
A legelterjedtebb dinamikus és kondenzátor mikrofonokon kívül más típusok is léteznek.
A tervezés bonyolultsága, a magas gyártási költség vagy az elégtelen minőségi mutatók miatt ritkábban fordulnak elő. Ezek közé tartozik a szén (Usa mikrofon), az optoakusztikus, piezoelektromos és mások, amelyeket főként nagyon szűk fókuszú tudományos kísérletekben használnak.
Gyönyörű dallam szól a lejátszóban, egy szeretett személy hangja, aki nincs a közelben – mindez lehetetlen lenne egy kis asszisztens nélkül, aki hangból elektronáramot tud létrehozni a vezetékekben.
