Ki találta fel a kukucskálót és miért?
Megszoktuk néhány dolgot, és nem vettük észre, például egy ajtókukucskát.
Ki az ajtókukucskáló „apja”?
Mi ez néhány szóban? Ez egy lyuk az ajtólapon a házon kívüli helyzet megfigyelésére, lehetővé teszi annak kiválasztását, hogy ki nyitja ki az ajtót és ki nem. Az ajtókukucskáló fő szerepe a személyes biztonság és a bűnözők elleni védelem.
Gyerekkorunk óta mindannyiunkat arra tanítottak, hogy csak akkor engedjük be azokat, akiket ismerünk, miután alaposan átnéztük a kukucskálón!
A prototípusok első említései a börtönök évszázados múltra visszatekintő komor leírásaiban találhatók. Korábban a zárkaajtókon kis lyukakat készítettek, fém fedéllel vagy rácsokkal letakarva, hogy megfigyelhessék a „kórtermi” foglyokat. Így lehetett biztonságosan nyomon követni a foglyok viselkedését és időben megelőzni a bajt. Ez alapján feltételezhetem, hogy vagy a börtönfőnök, vagy valamelyik őr találta ki a kukucskálót, a feltaláló neve nem jutott el napjainkig, teret engedve a képzeletnek.
A modernebb prototípusok közül példaként említhetünk egy Szovjetunió kori postaládát, amely a bejárati ajtó belső oldalán kapott helyet. A postások egy szűk, csuklós fedelű nyílásba rakták a leveleket, ami mögött egy doboz volt, így nem lehetett látni semmit! De előfordult, hogy a nyílás mögött nem volt doboz, a levelezés egyenesen a padlóra esett - és egy ilyen rögtönzött ablakon keresztül lehetett látni, hogy ki van az ajtó mögött.A dugót kívülről ceruzával vagy ujjal el lehetett tolni, így a betolakodók benézhettek a lakásba. Sajnos a történelem sem őrizte meg az ilyen dobozok szerzőjének nevét.
Több egyéb érdekes találmány is született: vízzel töltött nagyító, tükör, kissé távcsőre emlékeztető kialakítás és egyéb variációk. De mindegyiknek volt egy jelentős hátránya - egy kis látószög.
Robert Williams Wood amerikai feltaláló bemutatta a nagyközönségnek a ma már „halszemként” ismert lencse különleges dizájnját, amely lehetővé tette, hogy teljes magasságban diszkréten lássák a vendéget a küszöb mögött. A találmány egészen a 20. század 60-as éveiig polcon gyűjtötte a port, egészen addig, amíg a kameralencsék gyártói emlékeztek rá, majd az ajtószerelvényeket gyártó cégek is felfigyeltek rá.
Wood találmánya többek között lendületet adott a fotóművészet fejlődésének.
Melyik évben és miért találták fel az ajtókukucskát?
A modern kialakítás szabványos alkatrészkészlettel rendelkezik:
- szemlencse;
- keret;
- lencsék;
- lencse;
- mozgatható szárny.
A lencsék száma 2-15 darab között változik az ajtólap vastagságától és a képminőség követelményeitől függően.
A gazdaságos opciók közé tartoznak a műanyag lencsék, amelyek gyorsan elveszítik az átlátszóságot, de jó biztonsági résszel rendelkeznek a mechanikai igénybevétellel és a hőmérséklet-változásokkal szemben.
A jelenlegi, gyermekkorunkból ismerős verzió csak az 1960-as években vált ismertté, bár Robert Wood még 1906-ban alkotta meg.
Most az üzletek a modellek széles választékát kínálják, amelyek alakban, méretben és akár funkcióban is különböznek egymástól! A Voodoo-nak köszönhetően egyetlen pillantásra van szükségünk ahhoz, hogy megállapítsuk a menhelyünk küszöbén kívül álló vendég kilétét, míg korábban a saját biztonságunkat kellett kockáztatnunk.
